Mea culpa...:) Ez van, ha az ember egyszerre kezd bele egy lakásfelújításba és közben babát is növeszt a pocakjában. No, meg közben ott van az élete többi, már korábban is tetemes tevékenységgel rendelkező része. Azért igyekszem majd így utólag leírni a lakással kapcsolatos eseményeket. Van mit. Előzetesen legyen elég annyi, hogy szerintem nincs a világon még egy olyan pár, akik annyit szoptak egy lakással, mint mi. Na jó, talán a Jószomszédi iszony szereplői.:)

Első körben a legutolsó bejegyzésemben ígért fotókat szeretném pótolni. Így most van szerencsétek látni az egykori lakáshirdetés képeit, illetve azt a látványt, ami elénk tárult a kulcsok átvételekor.

Mivel valami irtózatosan nagy gebasz van a blog.hu képbeillesztési rendszerével - képtelenség egy bejegyzéshez több képet, közben szövegeket beszúrva hozzáilleszteni, mert teljesen szétesik a bejegyzés -, ezért egy fotóalbum oldalra töltöttem fel őket. Idekattintva tudjátok megnézni a lakáshirdetés képeit, itt pedig a már üres lakás fotóit kukkolhatjátok meg. Azt hiszem, ez utóbbin a legmegdöbbentőbb, hogy a még berendezett lakás egészen elfogadható képei után mennyire siváran néz ki az egész, és itt látszik meg először, hogy jóval több munka lesz vele, mint ahogyan azt mi először gondoltuk.

Hiszen első blikkre azt hittük, hogy egy félig felújított lakásba tévedtünk, ahol már ki vannak cserélve a nyílászárók, le van parkettáza, és abban a naív hitben éltünk egészen az első bontásokig, hogy csak a fürdő-wc-t kell szétverni, újracsempézni, szanitereket lecserélni, a tapétákat letépkedni és kifesteni, illetve új konyhabútort kell csak venni. Na, ekkorát még életünkben nem tévedtünk!